BME FIEK konferencia – Közös nevező

BME FIEK konferencia – Közös nevező

Műegyetem legfiatalabb szervezeti egységének egy éves munkáját bemutató konferenciát tartottak, ahol átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány 2017. évi Innovációs díját is.

„A bíráló bizottsági tagok megállapítása szerint a terveknek megfelelően, az arányos pénzügyi  ráfordítás és az egyértelmű hosszú távú fenntarthatóság biztosításával haladnak a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) kiemelt FIEK programjai, így például a folyamatos gyógyszergyártás technológiai modellje, a hatóanyag-tisztítási eljárás, és az 5G világára való felkészítés – hangsúlyozta megnyitó beszédében Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) leköszönő elnöke a BME modell – a közös nevező c. FIEK konferencián a Q épület zsúfolásig megtelt Simonyi Károly nagyelőadójában Józsa János rektor, Kotán Attila, az új kancellár, továbbá rektorhelyettesek, dékánok, professzorok, oktatók, kutatók, a BME FIEK vezetése, társegyetemi vendégek és ipari partnerek jelenlétében.

Az MTA korábbi első embere arra buzdította a résztvevőket, hogy tegyék sikeressé a projektet, ettől ugyanis nagymértékben függ az egyetem jövője, valamint a további finanszírozások is. Az NKFIH vezetője beszámolt arról, hogy 2015-18 között az ország 3 Közép-magyarországi (BME, ELTE, és a Szent István Egyetem) és 5 konvergencia régióbeli helyszínen (Győr, Kaposvár, Miskolc, Debrecen, és Kecskemét egyetemei) 8 FIEK projekt 26,8 + 8 milliárd forint hazai, valamint uniós pályázati forrást nyert el. A modell előnyeit részletezve a nagyközönségnek elmondta: „ez a működési mód lehetőséget ad arra, hogy a munka egy helyre koncentrálódjon, és hogy az együttműködés keretében a vállalati kutatás-fejlesztések összehangolása az egyetemi kutatásokkal egy kölcsönösen előnyös helyzetet teremtsen. A felsőoktatási intézmények ezáltal közvetlenül érzékelhetik az ipari kutatási igényeket, egyúttal érvényesíthetnek az ipari menedzsment szempontokat, a vállalatok pedig számíthatnak a partner infrastrukturális és emberei erőforrásaira. Ugyanakkor jól megvalósul, hogy a felek közösen határozhatják meg a kutatás-fejlesztési célokat, lényegesen felgyorsítva ezzel az eredmények hasznosítását”.